Közel hozzád, mégis távol tőled. De mindig melletted!
Valahányszor magamra hagyott egy pillanatra, a magány lesben állt, éles karmait belém meresztette és amikor már majdnem megfulladtam, ő akkor toppant be és mentett meg engem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése