Miért nem csak a rossz dolgoknak intesz búcsút? Köszönj el azoktól az időktől, amikor elveszett voltál! Amikor nemet kaptál igen helyett. A sok kaparástól, sebtől, minden szívfájdalomtól. Köszönj el attól, amit tényleg utoljára akarsz csinálni.

Aki már egyszer veszített valami fontosat, az mindig félni fog. mindig ott lappang, ott lesz a levegőben, mint egy kialakulni készülő rozsda. belülről marja a boldogságot.

Bárki boldoggá tud tenni úgy, hogy tesz valami édes dolgot érted, de csak egy különleges valaki van, aki úgy tesz boldoggá, hogy nem csinál semmit.

Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem hordozhatsz magadban. Az elfojtás megöl. Lehet nem most, lehet észre sem veszed éveken át, de szétárad a szöveteidben, és a végén már nem fordíthatod vissza. Mindegy, hogy már nem jelent semmit, akkor is szabadulj meg attól, ami fájt, aki fájdalmat okozott. Meg kell tisztulni. Mindegy, hogy te is hibás voltál, vagy sem, de a terheket nem kell egy életen át cipelned. Ezeket nem. Úgyis jön helyettük millió másik majd. de ha lehetőséged van rá, akkor csak engedd el. Szabadítsd fel magad alóla, és igazából ki tudja, ezzel mit indítasz el. Talán aki a fájdalmad okozta, már régóta szeretett volna maga is megszabadulni ettől. A világ megváltozik, ha elég nagyot lépsz, vagy ha kockáztatsz. Mindegy mások mit gondolnak, az számít, hogy belül könnyebb legyen, hogy újra lélegezz.

Néha csak vannak dolgok, amikkel nem tudsz mit csinálni, mert tőled jóval nagyobbak. Nem tudsz rájuk hatni, akármennyire is szeretnél. Egy dolgod marad: alkalmazkodsz hozzá és a saját hasznodra fordítod – ha tudod. Aztán egyszer majd azon kapod magad, hogy élvezed. Élvezed az esőcseppeket, ahogy az arcodon koppannak, élvezed, hogy érzed, van valami, ami tőled nagyobb. Valami, amivel semmit sem tudsz kezdeni. A Sors is ilyen. Hihetjük, hogy mi irányítjuk, de valójában csak az intuíciónk, a megérzéseink után megyünk. Én legalábbis biztosan. Az intuíció pedig a Sorssal dolgozik össze, aminek a munkáját vagy élvezed, vagy befogod a füled, hogy te bizony nem akarod hallani. De halld meg. Halld, érezd, hallgass rá, mert egy életed van. Egyetlen egy, és most kell összeraknod mindent úgy, ahogy érzed. Nem máshogy. Csak úgy.