Miért van az, hogy mindig azt imádjuk, aki hűtlen, aki mást szeret?
Miért van az, hogy szív repesve várjuk, pedig tudjuk, hogy rajtunk csak nevet?
Miért van az, hogy titkon könnyet ejtünk, ha a múlt emléke énekel?
Bár találhat szebbet-jobbat lelkünk, azt az egyet nem felejtjük el. 

- Reviczky Gábor